| Halk zúgás kél feletted… Egek vagy poklok haragja közeleg? Talán inkább az angyaloké… Hisz az ő kórusuknak lehet kísérője az éteri dallam, mi az estvéli tömeg zsivajából feltör, csendesítve azt az értők fülében, kizárva azt a tudók elméjéből, és minden mást elmosva az álmodók gondolatai közül…Túlvilági hang szól az örökkévalóságból; angyalok szomorszép búja hömpölyög benne …Szavai nagyhatalmú igék, és haszontalan varázstrükkök egyben, hisz utánuk csillagokból kélt szellőként pusztán egy röpke látomás söpör végig a fogékony lelkeken… képet látnak, éreznek az álmodni tudók a lágy ezüsthang nyomán, mi emígyen csendül a semmiből… : Kíváncsiságod vezérelte eddig lépteidet, de most lassan úrrá lesz rajtad a félelem… vajon mi vezetett ebbe a ködbeburkolt erdőbe, mi keresnivalód van itt...? ~~Félelem, kétely… fák szöknek magasba büszkén, csillagok fényét megszűrő koronájuk fokozza a köd homályát~~ Halk dalt hallasz, gondolataid felébrednek, s elindulsz az előtted elterülő, csillagfátyolba burkolt ösvényen. Elérsz egy patakig, csendes csobogása altatót dalol… álmos lettél, lehullsz egy vén fűz ölelő karjaiba, s álmaid tovaröpítenek. ~~Hova is…? Hisz eddig is álmodtál… Álom az álomban?~~ Újból az erdőben jársz. A lombok félrehajolnak, utat engedvén a halovány csillagfénynek, mely mindent ezüstbe von. Ahogy megilletődve lépdelsz, körötted csendesen kifakadnak a rügyek, virágok bukkannak ki a föld alól… a zöldbe öltözött természet a Tavasz s az Élet illatát árasztja magából… ~~Szépség, nyugalom… csend és béke~~ …s te egyre csak haladsz, egyre beljebb... Aztán lassan kiérsz egy mezőre. Meleg illat csapja meg orrod, minden zöld, ezernyi virág bódító illata csábítja érzékeidet, bőrödet a nap és a lanyha szellő egyszerre kényezteti… ~~Napfény méze ajkaidon, szél selyme bőrödön... ég kékjének mosolya szemeidben~~ Moccani, körülnézni is alig van időd, máris fordul egyet veled a világ: újra este van. Az ösvény ugyanúgy simul lábad alá, útra hívva téged… de most minden más. Elindulsz hát, szemed előtt az elmúlás színjátéka játszódik le: fákról tarka levelek hullnak alá, dideregsz... ~~Elmúlás édes fájdalma, Halálnak hírnöke: hideg csók lelkeden~~ Aztán lépteid alatt megzörren az avar. Egyre hidegebb lesz s apró szemcsékben hullani kezd a hó, jégcsapok ezüstös csillogása vakítja el szemeidet… ~~Hópelyhek hullnak lágyan álmodra, életed melegére játékos-halálosan telepedvén immár… szemeidet lehunynád, örök álom vár…~~ S hirtelen felébredsz. ~~ Ébrenlét az álomban, valótlanabb mint az álom~~ ...vagy mégsem? Gyönyörű lány ül a daloló patak partján, zöld szemeiben a csillagok szikráznak furcsa, arany fénnyel… ébenfekete haja szoros ellentétben áll ezüstös-fehéren derengő bőrével, rád emelt tekintete kellemes, és szelíden szomorú... Lágy, csendes hangon szólal meg: -Álmokat kínálok… elfogadod? *Hangja távolról, szomorúan zeng feléd… ismerős valahonnan- talán… talán egy nap azt álmodtad, hogy valami éterien felbúgott melletted, körötted, benned, aztán… Felébredsz. Alig néhány szívdobbanásnyi időre mintha elbóbiskoltál volna.. álmod furcsa volt, és talán… igaz. Talán egyszer találkozol a lánnyal… hogy meghívjon magához, az erdőbe, hozzád hasonlók közé… kiket az álmodni nem tudók, a hitványak egy klánná alacsonyítanak le. Álom, az álmodók klánja… Hogy mit teszünk? Álmokat szövünk, őrangyalokként segítünk másoknak, gyönyörködünk és álmodozunk, olvasunk, merengünk, építünk... Rangjaink: Álomtanoncok - Elsajátítják az álomszövés alapjait. Álominasok - A tanonckor végeztével segédkezhetnek egy Álomszövő, vagy Álommester mellett. Álomszövők - Álmokat szőnek a kiszemelt embereknek. Álommesterek- Továbbítják az álmokat a kiszemeltnek, valamint rémálmokat szőnek és küldenek. Őrangyalok- A kiválasztott emberre vigyáznak, segítenek és esetleg segítőálmokat terveznek neki. Biztos vagyok benne, hogy megtalálsz minket… s egyben otthonod: az Álmok Birodalmát! //Klánhonlap: http://dreamclan.fw.hu Jelentkezés után kapsz egy levet, melyre válaszolva juthatsz be a klánba. Szép álmokat :)// |
AJÁNLOM AZ OLDALT
